9. évfolyam

11.évfolyam

Téma: A kommunikáció

Reál nap beszámoló:

2024. szeptemberében a 9 évfolyamnak rendeztünk komplex projektnapot, melyen mindhárom osztály részt vett. A két napra tervezett, kommunikáció témakörére épülő feladatokat 3-4 fős csoportokban oldották meg tanulóink. Az első napon reál feladatokat kellett megoldaniuk. Elkészítettek és kipróbáltak egy-egy morze jeladót, melyhez microbiteket használtak, majd megismerkedtek az enigma papír modelljével is, amivel végül nekik is kódolniuk kellett csapatonként 1-1 szót. A titkosított és titkosítatlan kommunikációs, valamint a mobil kommunikációs feladatrészekben internetes kutatómunkára is szükségük volt diákjainknak, amiből többek között megismerhették hazán mobilhálózatainak lefedettségét. Majd 2 microbit közötti rádiókapcsolat létesítését próbálhatták ki. A nap zárásaként minden csapat bemutatta prezentációját az aznapi munkájáról.
A projektnap célja volt, hogy az új diákok megismerhessék egymást, egy osztállyá kovácsolódjanak össze, illetve a gyakorlatban is megtapasztalhassák a különböző tantárgyak közötti kapcsolatot.

Pintér Andrea

Humán nap beszámolója:

A 9 évfolyamon két napos kommunikációs projektnapot tartottunk, melynek célja a diákok kommunikációs (érvelés, vita, írásbeli és szóbeli kommunikáció, anyanyelvi ismeretek aktivizálása stb.) készségeinek fejlesztése, a kommunikáció interdiszciplináris megközelítése, csapatmunka és együttműködés, anyanyelvi fejlesztés volt. A második napon, a humán nap keretében, nyolc csapatot hoztunk létre, hogy különböző feladatokon keresztül gyakorolják és fejlesszék képességeiket.

Az első feladat egy általános magyar nyelvi játékos fejtörőkből és alapvető kulturális ismeretekből álló feladatlap volt. Ehhez a LearningApp alkalmazást használtuk, amelyhez QR kóddal lehetett hozzáférni. A diákoknak különböző nyelvi és kulturális kérdéseket kellett megoldaniuk, melyek a logikai gondolkodásra és az anyanyelvi tudatosságra építettek.

A második feladatban a csapatok három kortárs magyar költő egy-egy verséből választhattak: Orbán Ottó "Töredék", Szabó T. Anna "Ne fészbukozz…", és Lackfi János "A zigazság kiderül". Mindhárom vers a tömegkommunikáció különböző aspektusainak hatásaira reflektál. A feladat célja az volt, hogy a diákok élőképek (szoborcsoportok) formájában jelenítsék meg a választott verset. Ehhez 45 perc állt rendelkezésükre. Az élőképeket fényképezzék le, és töltsék fel a Teamsen az osztály/csoport mappájában. Fontos volt, hogy a vers felismerhető legyen az élőképek alapján.

A nap további részében a tanulók a kulturált vita, az érvelés és a manipulációra épülő kommunikáció felismerését gyakorolhatták. Ezek a tevékenységek segítettek nekik abban, hogy jobban megértsék a kommunikáció különböző formáit és azok hatásait.

A projekt zárásaként a csapatoknak egy PPT prezentációt kellett készíteniük, amelyben megfogalmazták érzéseiket, véleményüket a feladatokkal és a projekt egészével kapcsolatban. Ebben a prezentációban visszajelzést adtak a nehézségekről, az élményszerűségről és az érzelmeikről. A reflektív PPT-k elkészítése és előadása lehetőséget adott arra, hogy átgondolják és megosszák tapasztalataikat, valamint hogy fejlesszék prezentációs készségeiket.

A diákok visszajelzései nagyon pozitívak voltak a kommunikációs projektnap kapcsán. Többen kiemelték, hogy élvezték a csapatmunkát és a kreatív feladatokat. A nyelvi játékos fejtörők, az élőkép, de különösen a vita bizonyult érdekesnek számukra, kiemelték, új dolgokat tanulhattak meg szórakoztató módon.

A prezentáció nem csupán a diákok önreflexióját segítette elő. Pásztor Éva osztályfőnöknek és jómagamnak is lehetőséget adott arra, hogy az év elején jobban megismerjük az osztályt, egyéneket, az osztály- és csapatdinamikát, és értékes visszajelzéseket kapjunk a projektnap hatékonyságáról, a diákok élményeiről. A nap folyamán tehát folyamatos figyelemmel kísértük a csapatmunkát, az egyéni teljesítményeket, a csapatok együttműködését és a feladatokhoz való hozzáállásukat, és ezen szempontok alapján értékeltük a munkájukat.

Ez a projektnap nemcsak a kreativitást és a csapatmunkát, hanem a diákok kritikai gondolkodását, kulturális és szociális érzékenységét is erősítette. Összességében sikeres volt, nem hagyományos tanórai keretben tanultak a kommunikáció különböző aspektusairól, miközben jól érezték magukat.

Benkes Réka

Téma: Az ipari forradalmak

A 11. évfolyam projektnapjait 2024. november 19-20-án tartottuk, a 11.A, 11.B és 11.C osztály részvételével.

Az első feladat a Luddizmus, technofóbia címet viselte. A tanulóknak dalszöveget kellett írniuk, amely egy létező zeneszámra illeszkedik, és amelyben a gépek és technológia által kiváltott egzisztenciális félelmeket és dühöt fejezik ki.

Tanulói munkatevékenység:

A diákoknak először el bele kellett képzelniük magukat egy olyan személy helyzetébe, aki a technológia miatt fenyegetettséget és dühöt érez. Ezt követően egy létező zeneszámra írtak dalszöveget, amelyet elő is adtak. A leggyakoribb zenei stílus a RAP volt, de lágyabb dallamok, professzionális dalszövegek, illetve csasztuska-szerű művek is születtek. Zenei előadói képességek azonban hiányoztak, félszegen nyilvánultak meg a tanulók.

Pedagógiai célok:

• Az empátia és érzelmi intelligencia fejlesztése.

• A kreatív írás és zenei prozódia gyakorlása.

• A történelmi kontextus és a technológiai változások hatásainak megértése.

A második feladatban Madách Imre Az ember tragédiája (1860) című drámai költeményéből Jankovics Marcell által készített animációs film részletétből (a XII., ún. FALANSZTER-szín) meríthettek inspirációt a tanulók. Majd alkotniuk kellett egy drámai jelenetet, amelyben Lucifer a digitális forradalom korába viszi Ádámot és Évát, hogy bemutassa nekik a modern technológia hatásait.

Tanulói munkatevékenység:

A diákok megnézték Madách Imre Az ember tragédiája című művének Jankovics Marcell által rendezett animációs filmjének egy részletét. Első lépésben megvitatták saját ötleteiket, felosztották a szerepeket, dramatizálták a kitalált szituációt, majd rövid gyakorlást követően előadták.

Pedagógiai célok:

• A kritikai gondolkodás és a kreatív írás fejlesztése.

• A digitális forradalom és annak társadalmi hatásainak megértése.

• A történelmi és irodalmi ismeretek alkalmazása a jelenkori problémák megvitatásában.

Az előadások értékelése tanári szemmel:

Az előadott jelentek között humoros, kocsmai italozós, drámai hangvételű modern nagyvárosi vagy virtuális képzeten alapuló jövő színek is szerepeltek. Nehézséget az előadó képesség hiánya, a félénkség, kitárulkozás jelentette, de itt is láthattunk a szerepekben lubickoló színészi képességeket mutató diákokat.

A 3. feladat címe A gépek civilizációja, a feladat típusa vita, eszmecsere volt.

A tanulóknak meg kellett vitatniuk a kozmikus adatfeldolgozó rendszer jövőbeli szerepét az emberi életben, figyelembe véve különböző nézőpontokat (utópikus, disztópikus stb.).

Tanulói munkatevékenység:

A diákok elolvasták az adott szöveget(szövegeket), majd egyetértő vagy ellenző véleményt fogalmaztak meg a benne felvetett problémákkal kapcsolatban. Ezt követően érvekkel alátámasztották álláspontjukat, majd csoportos vitában mutatták be nézeteiket. Az eszmecserét párbeszédes formában folytatták le.

Pedagógiai célok:

• Az érvelési készségek fejlesztése.

• A kritikai gondolkodás erősítése.

• A technológiai fejlődés társadalmi hatásainak mélyebb megértése.

Tanári értékelés:

Ez a feladat jelentette a legnagyobb kihívást. Különböző szövegrészleteket kellett elolvasniuk, megtalálniuk a tételmondatot és a témát. Már ez is nehézséget okozott. Majd a nyílt vitát lefolytatni.

Az első napi vitán a diákok csoportonként vitáztak egymással, egy csoporton belül mellette és ellene szóló érveket ütköztettek a kozmikus adatfeldolgozó rendszer jövőbeli szerepéről az emberi életben, figyelembe véve különböző nézőpontokat (utópikus, disztópikus stb.). Ez azonban nem lett végül vitaszerű, élőszerű, inkább felolvasás jelleget öltött. Ezért a második napon módszertani változtatásokat eszközöltünk: berendeztünk egy képzeletbeli parlamentet, ahol a tanulók delegáltjai képviselői szerepeket vettek fel, és egy moderátor moderálta a vitát. Így egy igazán jó, élő disputa alakulhatott ki, amelyben a diákok aktívan részt vettek és valós érvekkel vitatkoztak egymással.

A diákok visszajelzései alapján a projektnap nagyon sikeres volt. Többen kiemelték, hogy új és izgalmas volt számukra a kreatív írás és előadásmód kombinációja. A Madách Imre művéből készült jelenet írása különösen tetszett nekik, mert lehetőséget adott arra, hogy modern technológiai kérdésekkel foglalkozzanak egy klasszikus irodalmi mű kontextusában.

A dalszövegírás feladat során sokan élvezték, hogy zenei kreativitásukat is megmutathatták, és érdekesnek találták a prozódiai illeszkedés kihívását. Az eszmecsere és vita feladat pedig segített nekik fejleszteni érvelési készségeiket és mélyebben megérteni a technológiai fejlődés társadalmi hatásait. Összességében a diákok pozitívan értékelték a projektnapot, és hasznosnak találták a feladatokat mind a tanulás, mind a kreatív önkifejezés szempontjából.

A tanulói csoportok végső értékelése értékelőlap alapján történt, melynek szempontjai a következők voltak:

Az ember tragédiája – A XXI. századi (rém)álomszín:

Értékelési szempontok:

• A feladat megértése: 5

• Ötletesség: 5

• Gondolatgazdagság: 5

• Dramaturgia: 5

• Előadásmód: 5

• Összesen: 25

Luddizmus technofóbia: Dalszövegírás:

Értékelési szempontok:

• Témához kapcsolódás: 5

• Relevancia (tartalmasság): 5

• Érthetőség: 5 

Koordinátor tanárok: Kércsi Renáta, Beluszky Tamás, Benkes Réka